A miata.hu oldalon meghirdettek egy május 1.i közös autókázást, az idő is jónak látszott, a közelben is volt (konkrétan hazafelé a ház előtt gurult el a csapat), szóval elmentünk.
Csak mielőtt elmentünk, nekiálltam a fényszórót rendbe tenni. Rendeltem egy Motip fényszoró felújító készletet, és nekiálltam, a video alapján egyszerűnek tűnt. Utólag nem annyira, de azért nagyságrendekkel jobb lett a helyzet. Szóval nekiálltam lecsiszolni a lakkot (800-as majd 2000-es papírral), majd ráfújtam az akril alapozót, és akkor hírtelen megjelent a fényszoró buráján a korábbi lakk maradéka, de valami eszement rondán, repedezetten. Megvártam míg az akril kicsit megszárad, nekiestem durva (320-as) majd 800 as és újra 2000 papírral, újra letakarítottam, újra alapozó. És megint igaz már csak pár helyen megjelent a régi lakk maradéka. És kezdtem újra. A harmadik nekifutásra sikerült rendesen lealapozni, majd lefújtam a 2 komponensű UV álló lakkal. Tényleg egészen jó lett, még neki fogok majd menni polírgéppel, mert kicsit hullámos lett a lakk teteje. A másik hiba amit elkövettem, hogy nem elég nagy helyen ragasztottam le a lökharítót, és a géptetőt a maszkolóval, így azért arra is jutott a lakkból. Szóval polírgép elő, próbáltam eltüntetni a kis lakkcseppeket. Javarészt sikerült, még szerencse, hogy a kis Mazda fényezése amúgy is véleményes 🙂
Ha már a 2K lakkot megkezdtem (ezt 24 órán belül lehet csak felhasználni) akkor levettem a kézifék fogantyúját, mert annak a lakkozása csúnyán össze volt karistolva (hiába a gyűrűk) meg helyenként hiányzott is, fogni is rossz volt, kinézetre sem volt valami szép. Lecsiszoltam, és lelakkoztam azt is, egészen jól néz ki, csak színben nem egyezik a kormány és a sebességváltó gombjával.
Miután így megszépültünk elmentünk másnak reggel a szentendrei találkára, nagyon jót autókáztunk, közben azért pár dolog megint csak kiderült az autóról (meg rólam). Az enyém ült leglentebb az összes NB közül, gyanítom hogy akkor ez nem a gyári futómű, de erről semmit nem tudott akitől vettem az autót. Nem tudok vezetni, féltem az életem :). Ez a kis járgány egy sinautó, száraz úton nagyon jól veszi a kanyarokat. Aztán amikor én azt hittem hogy hű, de jól megyek, külső íven simán leelőztek, szóval lehet sokkal gyorsabban is menni, csak én még nem merek. Előbb utóbb ki kell menni valami pályára megtanulni ezt vezetni.
Van a kocsin pár régi matrica ami még a német életéből származik, de annyira rá van gyógyulva a fényezésre, hogy nem tudom hogyan lehetne leszedni. Próbáltam a 3M féle csoda grapefruitos tollal leszedni, de csak kicsi darabokat hozott le belőle, lesz ezzel is még dolog.
Illetve beszéltem Ruzsa Krisztiánnal, hogy egy téli lakatolást bevállal-e, nem mondott nemet, úgyhogy majd június elején viszem hozza az autót átnézni, és ha nem teljesen reménytelen akkor szeretném rendberakatni.