A Retina kijelzős MacBook Pro-t ugyan bejelentették, de mindösszesen csak 1 gép kapja meg az új nagy felbontású kijelzőt, és egyenlőre olyan áron, hogy az még tőlünk nyugatabbra is csak tehetősebbek engedhetik meg maguknak. (óva intenék mindekit attól, hogy +2 év garancia nélkül ilyen gépet vegyen. Minden az alaplapon van, bármi elromlik benne – márpedig az SSD biztosan elromlik – az alaplap cserét jelent)

Nem jelentettek be új iPhone-t, amire mindenki számított, bár az Apple részéről teljesen logikus, hogy nem jelent be jóval megjelenés előtt egy új terméket (lásd Osborne effect), láttunk pár dolgot az iOS 6-ból, ami kis hazánkba csak pár év múlva fog eljutni, biztosan nem lesz a magyar a Siri által támogatott top 10 nyelvben. Viszont elég egyértelmű irányt vázolt fel az Apple, az iTunes őkoszisztéma köré, és alá szerveznek mindent.

Már rég nem a hardver a lényeg, hanem az a 400 millió iTunes előfizető, akik egy klikkre vannak attól, hogy lehúzzák a bankkártyájuk az Apple valamelyik áruházában. Összehasonlítás képen a Facebook-nak 900 millió tagja van, valószinűleg ha a Facebook olyan közel tudna kerül ennek a 900 millió felhasználónak a pénztárcájához mint az Apple, akkor a Facebook részvények sem arra mennének amerre most teszik.

Az Apple 5 milliárd (nem tévedés) dollárt fizetett ki a fejlesztőknek az App Store eladások után (ami azt is jelenti, hogy több mind 2 milliárod ő maga is bekaszált), de még ennél is döbbenetesebb az, hogy ebből 3 milliárdot az elmúlt másfél év alatt alatt fizettek ki. Ez az 5 milliárd dollár csaknem a magyar GDP 4%-a. És ez nem az Apple teljes bevétele, ez „csak” egy bevételi forrás.

És ezen felűl az Apple szépen beköltözik a kocsinkba, az iPhone-al fogunk fizetni, és ahová az Apple egyszer beteszi a lábát, onnan nagyon nehéz lesz kipaterolni.

Érdekes módon az a Mac Pro, ami a valamikori Apple törzs felhasználóknak készül (DTP és egyéb pró alkalmazások futtatására) szépen csendben haldoklik, csendben ugyan feltolták az órajelet 15%-al, de sem SATA3, sem Thunderbolt, de még csak USB3 sem került a gépbe. Egyszerűen felhúzták a processzor órajelét, semmi más nem történt.

Ha az ember optimista, akkor abban reménykedhet, hogy a Mac mini fogja leváltani a Mac Pro-t csak nem készültek el vele időben. Ez lehet hogy furcsán hangzik, de a Thunderbolt-al nincs szükség a PCI csatlakozókra, a Thunderbolt ugyanazt tudja, csak nem kell hozzá szétszedni a dobozt. Egy ideális világban lennének külön dobozok, annyit is olyat kapcsolunk össze, amennyit, és amilyet szeretnénk. Ha kell még CPU, akkor rádobunk a torony tetejére még egy Minit, ha kell bele nagyobb 3D teljesítmény akkor rádugunk egy nVidia dobozt… Szép lenne…

November 5.én az Apple bejelentette, hogy az XServe termékcsaládot kivezeti a gyártásból, és Január 31 után nem rendelhető, valamint 2011 után csak szervízalkatrész értékesítenek hozzá. Magyarán szólva az Apple kivonult a szerver piacról, teszem hozzá nem minden előzmény nélkül, de ez most a korábbi fiaskóknál kicsit nagyobb horderejű lehet, hacsak

Steve atyánk nem forgat valami disznóságot a fejében.

Az Apple által javasolt alternatívák a Mac Pro Snow Leopard serverrel, illetve a Mac mini szerver használata, a gond ezekkel az, hogy egyik sem képes kiváltani az XServe gépeket.
Hogy miért is? Aki Rack-be szerelhető szervert vesz, az ezt azért teszi (általában), mert olyan szerverterme van, ahol normális infrastruktúrában üzemeltet szervereket. Ide egy Mac Mini kevés (mind teljesítmény, mind bővíthetőség szempontjából), a Mac Pro pedig azon felűl hogy nem szerver, bázikusan sok helyet foglal el. (2 Mac Pro 12 Unit, 2 XServe csak 2 Unitot foglal el)

Ez persze csak az u.n. pró felhasználóknál okoz problémát, 15-20 irodai felhasználó kiszolgálására valóban elég a Mac Mini szerver, de teszem azt egy egyetemi környezetben, ahol 6-800 gépet szolgálnak ki 40 szerverrel, ott nincs menekülés. És szigorúan szakmai szemmel nézve jelen helyzetben az egyetlen épeszű megoldás a Mac rendszerek kivezetése, és Windows alapú PCkel történő helyetesítése. Persze ki lehet szolgálni a Mac-es gépeket Windows-os, vagy akár linuxos szerverekről, de pont az az előny veszik el, hogy az Apple deszktop gépek jól mennek az Apple szerverekkel.

Arról nem is beszélve, hogy mindez azt is előrevetíti, hogy az olyan pro termékek mint pl. a Final Cut Server is nehezebb helyzetbe kerülnek, nem beszélve az XSan-ról. Nem lehet felépíteni egy Final Cut-ra épülő studiót úgy hogy homogén Apple rendszer szolgálja ki, mert nincs olyan szerver amit be lehet tenni. A Mac Pro jó gép de nem szerver, ezért aki komolyan gondolkodik nem is fogja annak használni.

Megoldás persze lenne, csak az Apple nem mond semmit, de lehet hogy ennek oka van. Ha jót feltételezünk az Apple-ről, akkor nem akarja megszivatni a pro felhasználókat, és amint kiürül a felhalmozott XServe készlet, bejelentik, hogy Mac OS X Servert szabad ezentúl VMWare platformon is futtatni. Ezzel a megoldással a kecske is jóllakna (aki szervert akar vehet azt), és a káposzta is megmaradna (nem kell az Apple-nek drágán szervert fejlesztenie), de ez most még csak optimizmus, és koránt sem valószinű, hogy az Apple meglépné ezt. Mint ahogy azt sem tette meg, hogy valamely másik gyártó (Dell, HP, Lenovo stb…) inteles szerverére rámatricázza, hogy Apple, és eladja.

Miután jelentős mennyiségű Mac-es usert migráltunk (különösebb problémák nélkül) NeoOffice-ra, az egyettlen értelmének azt láttam, hogy a korábbi, bugokkal terhelt email klienst (Entourage-nak hívták) az új változatban leváltja az Outlook, ami ugyanazt a funkcionalitást igéri mint a windowsos változat. Végre, gondolná az ember, simán rákapcsolódhatok a céges Exchange szerverre, és mindent fogok látni, és használni. Hát a nagy büdös francokat…

A helyzet az, hogy a Mac-es Outlook csak Exchange 2007 SP 1, UR4 vagy újabb szerverek esetén tud kapcsolódni az Exchange szerverhez. A nagyobb pofátlanság, hogy ennél régebbi Exchange server esetén egy büdös szót nem szól, úgycsinál mintha minden rendben lenne, csak éppen sem levelek, sem kontaktok, sem naptárak nem látszanak, a hülye user meg bogarássza ki a helpből, hogy mi is lehet a bibi. Ez aztán kompatibilitás.

Remélem az új Word nem fogja azt csinálni hogy a kompatibilitás jegyében egyszerűen nem nyitja meg a Word 2004 vagy korábbi változatban készült doksikat.

Ez borzasztó egyszerűnek hangzik, de azért korántsem ennyire egyszerű. Szerencsére Marc Liyanage build scriptje elérhetőek voltak, amik az egész fordítási procedurát leegyszerűsítik, és automatikusan elkészíti a telepítő filet. Apró reszelgetések, verziószámok átírogatása után (2 nap huzavona) sikerült lefordítani, és elkészíteni a telepítőt.

Amennyiben időm engedi akkor megpróbálom folyamatosan karban tartani a PHP modult.

Ideiglenesen itt az site-on külön oldalt kapott, bővebb infók, és letöltés ott.

Felkerült a telefonomra az iPhone OS 4 új néven iOS 4, ami legnagyobb megdöbbenésemre magyarul szólított fel a telefon aktiválására. Erre azért kellet sort keríteni mert kivételesen nem upgradeltem a készüléket, hanem szűzen megkapta az új rendszert, majd szépen minden rá lett pakolva az iTunes-ból.

Miután az aktivációs képernyő magyar nyelven jelent meg (nyilván a sim kártyából találta ki, hogy a magyar nekem releváns nyelv lehet) kis utánanézést követően kiderült, hogy a telefon teljes rendszere bírja a magyar nyelvet. És most miden irónia nélkül mondom, hogy hurrá, ha kicsit későn is, de már ideje volt hogy ne csak a tört telefonok tulajdonosai élvezhessék azt az apró örömöt, hogy magyar felirat van a készülékükön.

Mi viszont céges felhasználók lennénk, vagy mi, tisztességgel fizetnénk a Microsoftnak, de elegem lett abból, hogy a pénzért sem szolgáltatást, sem minőséget nem kapunk, ígyhát az a kérésünk támadt a Microsoft felé, hogyhamár ugyanazt az árat fizetjük ki egy PCs és egy Mac-es office-ra, akkor tegyenek már a Mac-es változatba helyesírás ellenőrzőt is, elég alap funkcionalitásnak tűnik 2010-ben egy szövegszerkesztőben.

Ismerve az MS hozzáállását alternatívaként annyival is megelégednék, ha a Proofing SDK-t odaadnák, megcsináljuk magunknak a helyesírás ellenörzőt (ahogy pl. a Quark-al csináltuk). Namost úgy tűnik, hogy a Microsoft szarik arra, hogy 35 darabbal kevesebb Office-t ad el, inkább nem csinál semmit (egy dúrván 5Mb nagyságú .zip filet kéne nekik átküldeniük). Immáron 2 hónapja keringünk csomó ember bevonásával a történetbe, de egy betű előrelépés nem történt.

Úgyhogy Microsoft röviden, tömören: Kapd be, ha még úgy sem kell a pénzem, hogy helyetted dolgozom…

Az Automatort elidnítva az inditó képernyőn ki kell választani, hogy Service-t szeretnénk létrehozni. Ezután a mellékelt képernyő fotó alapján létre hozható az a folyamat, ami a kiválasztott filet vagy foldert kinyomtatja. Fontos, hogy a „Service receives selected” legördülő menü „files or folders”-re legyen állítva, mert ellenkező esetben („documents” beállításoknál) csak azokat a dokumentumokat fogja kinyomtatni, amelyeket a Finder külső program segítsége nélkül tud kezelni, ezek pedig jellemzően a képek illetve a PDF fileok.

Ha ezzel megvagyunk, akkor Save, és adnjunk neki nevet, legyen mondjuk Print Document.

Ezután a System Preferences Keyboard vezérlőjének Keyboard Shortcuts nevű béállításai között a Services listájában megjelenik a Print Document nevű kis folyamatunk, amihez a Cmd-P billentyűparancsot hozzá tudjuk rendelni.

Az automatornak hála ez a megoldás több kijelölt dokumentumot is képes lekezelni, szépen kinyomtatja őket egymás után.

Ennek a megoldásnak az az érdekessége is megvan, hogy egy mappát kijelölve annak tartalmát nyomtatja ki (igaz egy formázatlan listaként, de a semminél jóval több)